Négy kudarc és négy siker

Aki úgy dönt, környezetbarátabb életmódot szeretne folytatni, sok nehézségbe fog ütközni. Harc a társadalmi környezetünkkel, a reklámokkal, a csomagolással, a fertőtlenítésmániával, az infrastruktúrával és a többi. De a legeslegfontosabb a harc önmagunkkal, a vélt és valós igényeinkkel és a köztük feszülő ellentétekkel, a rossz szokásainkkal, függőségeinkkel és a többi. A mostani bejegyzésem ezutóbbival fog foglalkozni. Szeretném veletek megosztani 4 sikertörténetemet és 4 olyan dolgot, amiben (még) nem vagyok jó.
Ha valaki megkezd egy utat, jó eséllyel lesznek könnyebb és göröngyösebb szakaszok, néha pedig annyira nehezített a terep, mintha egy háborús övezeten akarnánk átverekedni magunkat. És ha belegondolunk, ez az út pont ilyen: plakátokról, tévéből, rádióból, internetről, YouTube-ról, Facebook-ról, mindenhonnan reklámokkal bombáznak minket. És nincs az az Adblocker, ami lépést tudna ezekkel tartani. Rendkívül tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy ezeket az ember legalább részben figyelmen kívül hagyja, és kiszűrje belőle azt, amire valóban szüksége van. Szóval mindenhonnan a fogyasztásra, és ezzel a pazarlásra ösztönöznek.
És ami a legfontosabb: mesterséges igényeket gerjesztenek! Olyanokat, amikre, ha mélyen magunkba nézünk, baromira nincs szükségünk. Ahogy Encsi egy bejegyzésében említette, nincs szükség ennyi csiricsáré, drága tisztítószerre: sokszor elég az ecet és szódabikarbóna (nem együtt), esetleg citromsav, ahova pedig tényleg valami durvára van szükség, ott elég a töredékáron kapható hypo. De ez csak egy példa a sok közül.
Mindannyiunknak megvannak a maguk rossz szokásai, amikkel nem bírunk, vagy csak nagyon lassan, nagyon nehezen következik be a változás. Nekem az alábbi négy dolog jelent nehézséget (meg persze sok más, de a fokozatosság elvét vallom, mert csak azzal lehet hosszútávú, tartós eredményt elérni):

Érdemes továbbolvasni »

Mit lehet kihozni egy szemétdombból?

Az a helyzet, hogy a nyakunkba szakadt egy olyan kert, amiben csak II. világháborús, halott német katonát nem találtunk… Úgy döntöttünk, hogy akkor is kihozunk belőle valami értelmeset, ha beleszakadunk. Még tavaly nekiálltunk a szeméttelenítésnek, de nem volt vele annyi időnk foglalkozni, illetve a házat belülről is gatyába kellett rázni, ami prioritást élvezett. De idén nekiálltunk. Lássuk, mi volt a kertben, amikor május elején nekiálltunk dolgozni (meglehetősen lassan haladunk, de egyszer biztos eljutunk a végére):

Érdemes továbbolvasni »

Merula XL

Korábban már írtam a Meruláról, amiből eddig csak egy méret volt kapható. Ha emlékeztek, ez egy gömbalakú kehely, aminek viszonylag nagy a kapacitása, illetve az alakja és a „létrái” miatt bármilyen magasságú méhszájhoz jó lehet, görcsölősöknek viszont nem ajánlottam. Jó hírem van: a Merula egy újabb méretet dobott piacra, a Merula XL-t.


Érdemes továbbolvasni »

Rainbow cup puha

Egy korábbi bejegyzésben már írtam az olasz Rainbow cupról; most pedig van egy jó hírem azoknak, akiknek tetszett ez a forma, viszont a menstruációjukat megkeserítik az erős görcsök: megérkezett a Rainbow cup puhábbik verziója.

Két színben kapható: zöldben és kékben (ezek kemény verzióban is kaphatók), a méretek ugyanazok, de azért mellékelek egy mérettáblázatot. Ára is ugyanaz, illetve ezt is az Emilláról tudod megrendelni, amihez egy helyes Vagbag is jár.

Érdemes továbbolvasni »

V-cups

Régen jelentkeztem kelyhes bejegyzéssel, úgyhogy most pótolom, méghozzá az egyik legújabb kedvencemmel, a V-cupssal.
A V-cups az Amerikai Egyesült Államokban készül 100% orvosi szilikonból, és három színben kapható: átlátszó, kék és lila, illetve két méretben, az 1-es és 2-es modellben.

És mégis miért egyike a kedvenc kelyheimnek a nagyon szép színén túl? Az egyik oka a V-alak, ami miatt még a kisebbik méret is kevésbé hajlamos felvándorolni, a másik pedig, hogy kellemesen puha, mégis könnyen nyílik. Az alja könnyen összecsíphető, emiatt egyszerű megszűntetni a vákuumot, ami megkönnyíti a levételt.

Érdemes továbbolvasni »