Szívószáldilemma

Hulladékcsökkentők körében olykor heves vitákat tud kiváltani a szívószál kérdése: az egyik tábor úgy gondolja, a szívószálra semmi szükség nincsen, inkább el kéne hagyni, míg a másik alternatívákat keres az egyszerhasználatos műanyag kiváltására.
Úgy gondolom, hogy a szívószál önmagában nem a fogyasztói társadalom kelléke, korábban is használtak szalmaszálból, bambuszból készült szívószálakat. 1824-ben egy bizonyos Chester Marvin Stone találta fel a modern értelemben vett szívószálat, ami papírból készült. Aki többet szeretne a történetéről, az http://mandarchiv.hu/cikk/391/Adalekok_a_szivoszal_tortenetehez”>ITT is kezdheti az elmélyedést.
De ennek a bejegyzésnek nem célja a történelmi kutatás, hanem arra a kérdésre keresem a választ, van-e létjogosultsága a tartós szívószálaknak a háztartásokban.
Úgy gondolom, hogy van. Mert eltekintve attól, hogy egy limonádét, jegeskávét vagy éppen egy koktélt sokkal jobb ezzel meginni, amit, aki nagyon szigorú, gasztronómiai luxusnak is nevezhet, elég sok helyzetben jelenthet segítséget.

  1. Foghúzás után
Azért hozom fel ezt elsőként, mert ez egy nagyon friss élmény a számomra; pár hete húzták az egyik fogamat, és ha akartam volna sem tudta volna pohárból inni. Egyszerűen nem tudtam olyan szélesre kinyitni a számat… ezen a meglehetősen kellemetlen helyzeten segített a szívószálam. Persze, ez nem egy mindennapos esemény és nem is fenyeget mindenkit ez a veszély.

  1. A száj kisebesedése ellen
Szintén saját tapasztalat: a szám széle hajlamos a kisebesedésre, ha rosszul van elmosva a pohár, amiből iszom. Így, ha beülök valahova inni, akkor egy hordozható, tartós szívószál segít a seb kialakulásának megakadályozásában.
Azon túl, hogy ez a seb sok kellemetlenséggel jár, még hulladékigényes is: krémeket kell használnom ahhoz, hogy begyógyuljon. Már ha nem akarom egy hónapig a falat kaparni kínomban, amíg magától el nem múlik. És nem akarom.

  1. Idős embereknek vagy bizonyos betegségek esetén
Vannak idős emberek és olyan betegséggel élők, akik nem tudnak egy poharat felemelni. Nekik hatalmas segítség egy jó helyre rakott innivaló szívószállal, hiszen nem lehet mindig mellettük valaki, aki megitatja őket, illetve fontos minden egyes dolog, amit az ember önállóan, a másik ember segítsége nélkül meg tud csinálva.

  1. Kisgyerekeknek
Nyilván a szívószál előtt is ittak a gyerekek, de nagyon sok anyukának a beszámolóját olvastam, miszerint ezzel az eszközzel szívesebben és többet isznak a gyerekeik, ami ebben a kánikulában különösen fontos. Bizonyos helyeken sokkal kényelmesebb és sok kellemetlen meglepetéstől megkímélhetik saját magukat és a mellettük ülőket.
Egyelőre ez a négy helyzet jutott eszembe, amikor a szívószál egy hasznos segítség a mindennapokban. Ha van egyéb ötletetek, osszátok meg velünk!
Szóval, ha úgy döntesz, neked is szükséged van egy alternatívára, ezek állnak a rendelkezésedre:
  • üveg
  • bambusz
  • tartós műanyag
  • rozsdamentes acél
  • papír
Én végül a fém mellett döntöttem, de ha előbb tudom, hogy üvegből is van, lehet, azt választom. De teljesen meg vagyok vele elégedve. Amióta használom, nem volt problémám azzal, hogy beüljek egy koktélra vagy igyak egy limonádét, mert sem a kisebesedéstől nem kellett félnem, sem attól, hogy egy plusz hulladékot termelek, ha szívószálat kérek (vagy kéri a fene, adnak).
Először féltem, nehogy felsértsem vele a szájpadlásom, de nem volt vele problémám – de ha valaki kisgyereknek szeretné adni utazás közben, lehet, jobb lenne egy másik alternatívát próbálnia, pl. papír vagy bambusz.
Az íze teljesen semleges, az italok finomabbak vele, mint műanyag szívószállal.
Úgyhogy én teljesen meg vagyok vele elégedve, és bátran ajánlom azoknak, akik úgy érzik, a szívószálról nem tudnak vagy nem akarnak lemondani.

Négy kudarc és négy siker

Aki úgy dönt, környezetbarátabb életmódot szeretne folytatni, sok nehézségbe fog ütközni. Harc a társadalmi környezetünkkel, a reklámokkal, a csomagolással, a fertőtlenítésmániával, az infrastruktúrával és a többi. De a legeslegfontosabb a harc önmagunkkal, a vélt és valós igényeinkkel és a köztük feszülő ellentétekkel, a rossz szokásainkkal, függőségeinkkel és a többi. A mostani bejegyzésem ezutóbbival fog foglalkozni. Szeretném veletek megosztani 4 sikertörténetemet és 4 olyan dolgot, amiben (még) nem vagyok jó.
Ha valaki megkezd egy utat, jó eséllyel lesznek könnyebb és göröngyösebb szakaszok, néha pedig annyira nehezített a terep, mintha egy háborús övezeten akarnánk átverekedni magunkat. És ha belegondolunk, ez az út pont ilyen: plakátokról, tévéből, rádióból, internetről, YouTube-ról, Facebook-ról, mindenhonnan reklámokkal bombáznak minket. És nincs az az Adblocker, ami lépést tudna ezekkel tartani. Rendkívül tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy ezeket az ember legalább részben figyelmen kívül hagyja, és kiszűrje belőle azt, amire valóban szüksége van. Szóval mindenhonnan a fogyasztásra, és ezzel a pazarlásra ösztönöznek.
És ami a legfontosabb: mesterséges igényeket gerjesztenek! Olyanokat, amikre, ha mélyen magunkba nézünk, baromira nincs szükségünk. Ahogy Encsi egy bejegyzésében említette, nincs szükség ennyi csiricsáré, drága tisztítószerre: sokszor elég az ecet és szódabikarbóna (nem együtt), esetleg citromsav, ahova pedig tényleg valami durvára van szükség, ott elég a töredékáron kapható hypo. De ez csak egy példa a sok közül.
Mindannyiunknak megvannak a maguk rossz szokásai, amikkel nem bírunk, vagy csak nagyon lassan, nagyon nehezen következik be a változás. Nekem az alábbi négy dolog jelent nehézséget (meg persze sok más, de a fokozatosság elvét vallom, mert csak azzal lehet hosszútávú, tartós eredményt elérni):

Érdemes továbbolvasni »

Bambino Mio

A nevével ellentétben angol pelus, igen ismert és népszerű márka, ami valószínűleg a sokféle és ízléses mintáknak tudható be. (Jómagam is emiatt csábultam el )

Gyártanak kétrészes és AIO pelust is, én az utóbbival kapcsolatban tudom megosztani a tapasztalataim.

Az AIO verzió a Miosolo fantázianévre hallgat; nem tartozik a legolcsóbb kategóriába (újonnan 6-7 ezer Ft), de nyilván a használtpelus-piacon ennek a töredékéért is be lehet szerezni.

Egy nagy zseb az egész konstrukció, amelybe kényelmesen (szerintem marha jó a kis kézbújtató a betét végén, megkönnyíti a ‘töltést’) bele lehet bújtatni zseb egyik végén rögzített, mikroszálas betétet. Elég nagy a nedvszívó képessége, viszont a másfél éves lányom 2 órán túl ázott vele (turbózva is) -én ezt a dupla combszárny hiányának tudtam be. A bőrrel érintkező réteg szuperul szárazon tart, sose pirosodott a baba popója.

Mikroszálas volta miatt gyorsan szárad, viszont aki a természetes anyagokat preferálja, annak ez a pelenka nem opció. Könnyen tisztítható, a mienk rendszeresen látott kakit, mégis simán kiszedte a marhaepe-szappan.


Összefoglalva:

ajánlom azoknak, akik:
– gyönyörű mintákat keresnek
– nem idegenkednek a műszálastól
– apa-és bölcsinéni-kompatibilis pelust keresnek
– a sima zsebes pelussal sem áznak
– kisebb babáknak

Frenchmama

Madárbarát kert program

Mivel jelentkeztem a Madárbarát kert programba, úgy gondoltam, dokumentálom, hogyan haladunk.

És hogy mi is az a Madárbarát kert program?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében egy olyan program, amelynek célja, hogy növelje a természetvédelem társadalmi támogatottságát. A programhoz bárki csatlakozhat: ha társasházban élsz, választhatod a Madárbarát panel alprogramot, de akár a munkahelyedet vagy óvodádat/iskoládat is inspirálhatod a Madárbarát óvoda, a Madárbarát iskola és Madárbarát munkahely alprogramokkal.

Érdemes továbbolvasni »