Négy kudarc és négy siker

Aki úgy dönt, környezetbarátabb életmódot szeretne folytatni, sok nehézségbe fog ütközni. Harc a társadalmi környezetünkkel, a reklámokkal, a csomagolással, a fertőtlenítésmániával, az infrastruktúrával és a többi. De a legeslegfontosabb a harc önmagunkkal, a vélt és valós igényeinkkel és a köztük feszülő ellentétekkel, a rossz szokásainkkal, függőségeinkkel és a többi. A mostani bejegyzésem ezutóbbival fog foglalkozni. Szeretném veletek megosztani 4 sikertörténetemet és 4 olyan dolgot, amiben (még) nem vagyok jó.
Ha valaki megkezd egy utat, jó eséllyel lesznek könnyebb és göröngyösebb szakaszok, néha pedig annyira nehezített a terep, mintha egy háborús övezeten akarnánk átverekedni magunkat. És ha belegondolunk, ez az út pont ilyen: plakátokról, tévéből, rádióból, internetről, YouTube-ról, Facebook-ról, mindenhonnan reklámokkal bombáznak minket. És nincs az az Adblocker, ami lépést tudna ezekkel tartani. Rendkívül tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy ezeket az ember legalább részben figyelmen kívül hagyja, és kiszűrje belőle azt, amire valóban szüksége van. Szóval mindenhonnan a fogyasztásra, és ezzel a pazarlásra ösztönöznek.
És ami a legfontosabb: mesterséges igényeket gerjesztenek! Olyanokat, amikre, ha mélyen magunkba nézünk, baromira nincs szükségünk. Ahogy Encsi egy bejegyzésében említette, nincs szükség ennyi csiricsáré, drága tisztítószerre: sokszor elég az ecet és szódabikarbóna (nem együtt), esetleg citromsav, ahova pedig tényleg valami durvára van szükség, ott elég a töredékáron kapható hypo. De ez csak egy példa a sok közül.
Mindannyiunknak megvannak a maguk rossz szokásai, amikkel nem bírunk, vagy csak nagyon lassan, nagyon nehezen következik be a változás. Nekem az alábbi négy dolog jelent nehézséget (meg persze sok más, de a fokozatosság elvét vallom, mert csak azzal lehet hosszútávú, tartós eredményt elérni):

  1. Energiaital
Tisztában vagyok vele, mennyire káros, ezen túl pedig mennyi hulladék jár vele: az alumínium dobozok előállítása, szállítása, megtöltése, újrahasznosítása, az ital előállítása, a késztermék boltokba juttatása… Eddig mégsem sikerült kipaterolnom az életemből, pedig törekszem rá. Voltak jobb időszakok, amikor napokig nem ittam, csak ekkor mindig közbejött az egyetem, a vizsgaidőszak, mellé a munkahely és az élet egyéb velejárói. Nem tagadom, volt olyan, hogy négy dobozzal is megittam, hogy ébren tudjak maradni, hogy ezzel két-három tétellel többet tudjak megtanulni.
Szóval a leszokás egy nagyon fontos projekt az egészségem, a környezetem és a pénztárcám szempontjából is.
  1. Cukros üdítők

Ez egy olyan dolog, amiből jobb és rosszabb időszakaim vannak. Sikerült egy évig nem vásárolnom ilyen marhaságokat, aztán egyszercsak beütött, hogy gyakorlatra kell mennem, mellette dolgoznom, ezen kívül szemináriumokra is járnom kellett, és ezt a hármat csak úgy tudtam összehangolni, ha a 8 szemináriumot két napba sűrítek, ami miatt viszont nem volt időm enni. Így reggel vettem cukros üdítőt és próbáltam vele meg egy darab pogácsával túlélni a napot. Életem egyik legpocsékabb időszaka volt, és mindent meg fogok tenni azért, hogy ilyen többé ne forduljon elő. És ne kelljen megint ezekhez a szemetekhez nyúlnom.

  1. Instant ételek
Mint olvashattátok, ez az egy év elég katasztrofális volt, és nemcsak nekem, hanem a páromnak is, így nagyon sokszor nem tudtunk főzni. Ráadásul én még rühellem is, ami egy plusz nehezítő tényező. Úgyhogy maradtak az instant ételek, ami azon túl, hogy egészségtelen és környezetszennyező, még csak finomnak sem mondható.
Kísérleteztünk a menütervvel, de soha nem volt annyi időnk, hogy rendszeresen meg tudjuk valósítani. A fagyasztás pedig nem opció.
Most, hogy mind a ketten itthon vagyunk, könnyebb és nem ettünk instant ételeket. Jó lenne ezen időszak alatt kitalálni valami rendszert, hogy ez tovább is így maradhasson.
  1. Ételrendelés

Azt hiszem, ezt már nem kell ragoznom az előbbiek fényében.

Hát, láthatjátok, nekünk az étkezéssel kapcsolatos dolgok jelentenek nehézséget. Ez a mi gyengeségünk, de remélhetőleg szépen lassan majd ezekkel is megküzdünk, mert cél megvan, már csak a megfelelő utat kell megtalálni a megvalósításához.
És akkor most jöjjön az a négy dolog, amiben a legnagyobb sikert értem el.
  1. Intimkehely

Az egyik legjobb döntésem volt, hogy áttértem az intimkehely használatára. Ez az egészségemnek, a közérzetemnek, a pénztárcámnak és a környezetemnek is jót tesz. Tényleg azt kell mondanom, hogy minőségi változást hozott az életembe: már nem jelent gondot a menstruáció, nincs több átázás, nincs több aggódás. Azzal, hogy nem az eldobhatós műanyag, vegyszerezett vackokat használom, a környezetemnek is jót teszek, hiszen ezek a hulladékok soha az életben nem bomlanak le. Immáron több mint egy éve egyetlen tampont vagy eldobható betétet sem használtam, ezzel több mint 600 darab tampontól kíméltem meg a földet.

  1. Textil zsebkendő

Ez a másik dolog, ami nemcsak a környezetemnek, hanem nekem is jót tesz. Amióta textilzsepit használok, nem dörzsölöm ki az orromat, szinte soha nem szembesülök azzal a problémával, hogy nincs nálam zsebkendő. Ráadásul a zsebkendőim java részét én magam varrtam, egy részét vásárolt textilből, más részét otthoni hulladékból.

  1. Szappan

Most nem arra kell gondolni, hogy eddig nem tisztálkodtam, szimplán a hatmillióféle ilyen-olyan-amolyan színes-szagos tusfürdőt és folyékony szappant cseréltem le tömör szappanra. És hogy ez miért jó? Sok szappannak egyáltalán nincs műanyag csomagolása, vagy ha van is, akkor is minimális. Ellenben messze tovább kitartanak, mint folyékony társaik, mert tényleg csak annyit használok belőle, amennyi kell. Ez pedig szintén jót tesz a pénztárcámnak.

  1. Csapvíz

Ugyan a cukros üdítőkkel hadilábon állok, az elmúlt egy évben mindössze 3-4 olyan alkalom volt, amikor palackozott vizet vettem, akkor is azért, mert nem volt hely, ahol feltölthettem volna a kulacsom. Vagy ha volt, akkor annyira undorító volt a csap, hogy nem akartam az abból kifolyt vizet meginni. Korábban napi két 1,5 literes üveggel elfogyasztottam.

 

Szóval ezek az én legnagyobb sikereim és kudarcaim. Mind a két oldalra lehetne bővíteni, de most ezeket tartottam a legfontosabbnak. Ezek azok a kudarcok, amikkel a legtöbbet küzdök, és ezek azok a sikerek, amikre a legbüszkébb vagyok, mert sokáig azt gondoltam, hogy nem fog sikerülni a váltás. Aztán mégis.
Szóval ne aggódjatok, ha nem sikerül elsőre, másodszorra vagy

Szilvia