Miért ne tarts kutyát? 1. rész

A kutyatartás kemény meló, és aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik. Főleg, ha valaki nemcsak kivágja a hátsó kertbe; netán még családtagként is kezeli. És pont ezért összegyűjtöttem egy csomó érvet, miért ne tarts kutyát!

Drága. Nem kicsit; nagyon!

Most jóhiszemű leszek, és feltételezem, aki ide eljutott, az nem akar szaporítókat támogatni. Egy külön bejegyzést fogok szentelni annak, miért ne vásároljunk szaporítótól, de a teljesség igénye nélkül itt egy felsorolás. Miattuk vannak tele a menhelyek, a szukákat és kanokat csak összeeresztik mindenféle szűrés, vizsgálat nélkül; a kiskutyákat még csak be sem oltják (ilyen helyeken iszonyat nagy a parvoveszély, ami egy nagyon csúnya betegség, aminek irgalmatlanul drága a kezelése – még egy gagyibb autó is kijöhet belőle -, és alacsony a túlélési esély). Nincsenek bejelentve sehova, úgyhogy zsebbe fizetsz nekik, ami nemcsak másokkal szemben tisztességtelen, de neked sincs semmi garanciád, ha a kiskutya, akit kapsz, hatszázféle genetikai betegséggel rendelkezik. Őszintén, megéri? Nem. Az olcsó kiskutya ráadásul nem is fajtatiszta, legfeljebb fajtajellegű.

Úgyhogy feltételezem, senki nem szeretné ezeket a mocskokat támogatni, ezért aki fajtatiszta kutyát szeretne, az rendes, bejegyzett tenyésztőhöz fordul (esetleg fajtamentéshez!). Valljuk be, ehhez már mélyen zsebbe kell nyúlni. És hogy miért? Mert egy rendes tenyésztő adózik a jövedelme után, szűri a kutyákat, gondoskodik róluk, versenyekre járnak, a kiskutyákat pedig korának megfelelő oltásokkal, féreghajtva, törzskönyvvel adja át, és garanciát vállal értük. Ha csak azt számítjuk, hogy egy veszettség elleni oltás 3-7.000 forint között mozog orvostól és helytől függően, a kiskutyában pedig ekkor már legalább 5 oltás van, plusz a chip, plusz a féreghajtók, már nem is tűnik annyira drágának.
Örökbefogadni ennél nyilvánvalóan olcsóbb. Egyes menhelyek és gyepmesteri telepek kérnek bizonyos hozzájárulást vagy az oltások és/vagy az ivartalanítás árát, de van, ahol semmit nem kérnek a leendő gazdiktól. (Én azért azt mondom, illik legalább az oltások és az ivartalanítás árát kifizetni, hogy más állatokon is segíthessenek.)
Mégis, a legnagyobb költséget nem a kiskutya/nagykutya beszerzése jelenti, hanem kvázi minden más. De tényleg.
A, Évente egy veszettség elleni védőoltás beadatása kötelező. Ugye ez orvos és városfüggő egyaránt.
B, Van ám egy nem kötelező, de a kutyád érdekében ajánlott kombinált oltás is, amit érdemes jó gazdi módjára beadatni.
C, A mikrochip ára elenyésző, és normális esetben chipezve kapod már. (Ha tenyésztőtől veszed vagy menhelyről fogadsz örökbe, 100%. Főleg, mert gazdicsere esetén a kutya korától függetlenül kötelező a mikrochip.)
D, Negyedévente azért illik féreghajtózni egy kutyát. Mi szúnyogszezonban havonta adjuk a Milbemaxot a szívférgesség elkerülése miatt.
E, Azért a kullancselleni védelem sem egy ördögtől való dolog.
F, Azt a kutyát etetni kell. Nem maradékkal meg azért lehetőség szerint nem is a legolcsóbb táppal. Egy jó minőségű kutyatáp pedig fáj a pénztárcának. Mi barfozunk (röviden: nyersetetés), az sem egy olcsó mulatság.
G, Kell annak a kutyának némi felszerelés is. Kutyaház, ha sok időt tölt a kertben, télre szalma bele, egy kutyaágy is jó dolog, én is szívesebben fekszem a matracon, mint a parkettán. Póráz, nyakörv, esetleg némi játék. Persze, ebből csomó mindent meg lehet oldani házilag, sőt akár régi dolgokból is, de hát az meg idő.
H, És ott az a fránya ivartalanítás is, amit minden felelős gazdi megcsináltat, hacsak egészségügyi okok nem akadályozzák. Hidd el, egy jó kis méhgyulladás vagy egy fincsi hererák gyógyítása ezerszer drágább, időigényesebb és idegrendszergyilkosabb, mint egy-két vágás fiatal korban.
I, Károk. Merthogy egy kutya olyan, mint egy nagy gyerek, ezért elég sok mindent tönkretesznek, mire megkomolyodnak. Persze, ez az állapot nem tart örökké, vagyis nem feltétlenül. Ha nem vagy erőskezű, akkor könnyen rád omlik a ház. Nálunk az alábbi dolgok estek áldozatul két kölyökkutyának: 4 takaró és párna; egy vízforraló; egy padlószőnyeg; sok nempadlószőnyeg; halomnyi kábeles elektronikai cucc; egy intimkehely; három könyv; számtalan virág, bokor; még több papír; minden étel, amit nem minimum a plafonra akasztottunk (igen, még a napok óta radiátorra rakott száraz zsömle is, amiből morzsát akartunk csinálni és egy tál nyers uborka is); egy tányér; és minden más, aminek létezése már a feledés homályába veszett.

Szóval kutyát tartani drága.

2. Sokat kell vele foglalkozni.

Szerintem ezt nem kell nagyon részleteznem. Séta, tanítás és sok-sok játék. Persze, hacsak nem ki akarod vágni a hátsókertbe, hogy aztán hetente egyszer megsimogasd a fejét. De nyilván ezt nem akarod, mert senkinek nem jó. Erre részleges megoldást jelenthet két kutya és egy kert, de természetesen nem lehet ennyivel megúszni! Meg hát két kutya drágább is ám, mint egy, úgyhogy a leginkább idő- és pénztakarékos megoldás, ha nem tartasz kutyát.

3. Olykor irgalmatlanul idegesítőek.

De tényleg. Borzasztóak. Az megvan, amikor nagyon elmélyülten dolgozol (játszol?) a számítógépnél, és egyszer csak előjön valaki a semmiből, az öledbe mászik és istenesen pofán vág? Nincs? Na, Kerb ezt csinálja. Azt hiszem, alszik, nyugi van, elmélyülhetek valamiben, aztán kis szenzoraival megérzi, hogy fontos dolgom van, és egyszer csak mellettem terem. Aztán felugrik a lábamra, és a mancsaival elkezdi magafelé húzni a kezem, vagy ráfekszik a kezemre, vagy pofán vág.
És tudod, mi idegesítőbb egy kutyánál? Hát a kettő! Hajnalok hajnalán, amikor még bőszen aludnál, egyszer csak a kölyökkutya elkezdi ráncigálni a megfáradt öreget, és jön a morgás, verekedés, pofozkodás… esetleg még valamelyik a gyomrodba is ugrik… minden másra ott a sürgősségi.
Sőt, a kutyák ugatnak is… van, hogy a hajnalok hajnalán, mert egy szösz el merészelt libbenni a zárt ajtó előtt, és a gonosz szösztől meg kell védeni az otthont…
Az pedig már tényleg csak mellékes, milyen hisztit levágnak, ha fél másodpercet késik a vacsi…
Szóval a kutyák borzasztóan idegesítőek.

4. Kutyaszar

Ez a dolog önmagában megér egy bekezdést, hiszen ki az a mazochista állat, aki szeret végterméket takarítani? És nem megoldás ám közterületen hagyni, mert akkor sok-sok embernek lesz undorító és fogják gyűlölni a kutyásokat, ami miatt még több helyről fogják kitiltani őket, és így a kutyások is utálni fognak. Szóval a végén mindenki utálni fog. A kutyakakit, nincs mese, össze kell szedni, de ez nem egy hálás és illatos feladat… Úgyhogy jól gondold meg, kell-e neked ez! Még nem találták ki az öntakarító kutyát.

5. Gusztustalanok tudnak lenni.

Amikor Kerb nekiáll kiszedni a macskaszart az alomtálcából vagy Dromi és Kerb kart karba öltve belevágják magukat a sárba… Vagy amikor valamelyik jóképességű poénból felugrik szétharapni egy iszonyat nagy, lassú és büdös bogarat, és takaríthatom el a tetemet… és azt az esetet még nem is említettem, amikor Dromi fogott és kinyírt egy egeret (egy macska veszett el benne), és elkezdett vele KERGETNI, hogy DOBÁLJAM neki az egérhullát, mert neki nincs elég labdája… hát, sikítva menekültem.

A fing pedig, amit néha eregetni tudnak, egy rinocéroszt is leterítene.

folyt. köv.

Maraffai Szilvia

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.