Készletgazdálkodás ökosan

2012 telén maradtam egyedül a panelban. Ebben a lakásban nőttem fel, az első 23 évet anyukám hagyományos-reform-bio-öko-kaotikus háztartásvezetése jellemezte. Nem akarok rosszat mondani az időszakról, de a túlvállalás, a túlkészletezés és a túldimenzionálás rendszeres vendég volt nálunk.
Ebben a bejegyzésben arról szeretnék írni, hogyan számoltam fel a káoszt és hogyan alakítottam ki a saját készletgazdálkodási rendszeremet. A dolog még közel sem tökéletes, de én nagyon büszke vagyok rá.

A 20 éves köménymag esete

Bölcsész vagyok, ráadásul a társadalomtudományos oldalon mozgok, szóval baromi nehéz a háztartásvezetéssel kapcsolatos emlékeimbe nem valamilyen szociológiai folyamatot belelátni. A háztartások nagy bedöntögetője szerintem a rendszerváltás volt nálunk: egyrészt mindenki hajtotta a pénzt és a karriert (értsd, nem akart kiszorulni a munkaerőpiacról), másrészt ránk zúdult a reformkonyha, a spiritualitás, a vegetarianizmus és a többi nyugati furcsaság. Ehhez jött még az árukínálat hihetetlen átalakulása, az iszonyú nagy választék, a villogó akciók. Ez szerintem hamar kiütötte a jól működő rendszereket.
Bár anyukám mindent megtett, hatalmas rendetlenséget örököltem tőle: össze-vissza vásárolt fűszereket, rengeteg felhalmozott, de kidobandó készletet (a 20 éves köménymag, az elviselhetetlen mennyiségű száraztészta és a megmolyosodott hajdina olyan ismerősök, amelyekkel sosem szeretnék találkozni).

Az első lépés, amikor átvettem a konyha felett a hatalmat, az ételek selejtezése volt. Ennek a legfontosabb tanulságai:

A ritkán használt dolgokból érdemes a legkisebb csomagolást venni. Nálam ezek tipikusan a fűszerek. Változatosan főzök, ezért nagyon kevés olyan ízesítőt tudok mondani, miből mindenbe teszek. Persze, néha csábító 20 deka curryt venni az indiai boltban, de valójában tök fölösleges. Egyszerűen nem áll el addig, mire ekkora mennyiséget elhasználnék.
Csak annyi dolog legyen a hűtőben/kamrában/polcon, amennyit még átlátsz. Menütervezés, impulzusvásárlások kerülése, rendrakás és kreativitás – tuti, hogy többet semmi nem kerül a kukába.
Sose menj vásárolni tervezés nélkül! Inkább főzz kevesebbszer, vagy tarts otthon egy Smack levest, ha már nincs semmi használható. De ha rendesen készletezel, akkor úgysem lehet nagy baj.

Túlvállalás hegyek: nem kell minden nap főzni

Néha elszánom magamat, hogy most aztán tényleg minden nap főzni fogok, vagy legalább hétvégén, egyszer, egyben, egész hétre… Aztán a végeredmény mindig hatalmas kudarc.
Dolgozom. Napi kilenc órát a munkahelyemen töltök, majd legalább hármat ingázással. Heti öt edzésem van, jogosítványt csinálok, és privátban is dolgozom pár helyre. Emellett egyszerűen lehetetlen háziasszonynak lenni. És nem is kell.
Hétvégén általában főzök egy nagyobb adagot, ebből általában megvan a hétfői ebéd. Egy-egy napot otthon dolgozom a héten, ilyenkor előveszek valamit a fagyasztóból, vagy akkora adagot főzök, hogy maradjon belőle még elvinni vagy fagyasztani, ezzel is túl lehet élni valameddig. A maradék napon pedig szemrebbenés nélkül eszem a SZÉP-kártyám terhére. Ez nekem így kényelmes, így fenntartható. Nem hagyatkozom a környezetszennyező, drága és nem is túl hatékony éttermi étkezésre teljesen, cserébe nem is sírok összerágott hajvégekkel a konyhában, amikor már tökéletesen kimerültem.

Egy jó kis alapkészlet: kevesebb szemét, kevesebb fejfájás

Ahhoz, hogy mindig legyen otthon, ami éppen kell, nem árt, ha az ember ismeri a saját fogyasztási szokásait. Nekem könnyű dolgom van, mert ha dolgozom, annyit se eszem, mint egy tisztességes kölyökveréb, finnyás gyerekkel, nagyevő férjjel, követelőző anyóssal nyilván más a helyzet, de az elvek azért nagyjából ugyanazok. Kell egy alap élelmiszerkészlet, és kész!
Én hetente egyszer járok vásárolni, és ezek a dolgok nagyjából mindig vannak otthon:

1. Két liter tej (egy bontva, egy bontatlanul) Növényi tejet használok, így nagyon kell figyelnem arra, hogy ne romoljon meg. Szemben a 200 Ft-os UHT-vel, ez 400-700 Ft között van, tehát ez elég nagy veszteség.
2. Müzli vagy zabpehely Érdemes magas rosttartalmú, minél több magot és szárított anyagot és annál kevesebb csicsát tartalmazó müzlit választani. Hardcore arcok nyugodtan vehetik a sima zabpelyhet is. Ezek a müzlik nagyon laktatók, jól variálhatók, és nem etetik magukat úgy, mint mondjuk a puffasztott gabonapelyhek. Pénz és kalóriatakarékosak, ráadásul több célra felhasználhatók: a zabpehelyből lehet süti, a müzlik ezerféleképpen lehet tálalni (mióta rájöttem, hogy a tejfehérje nem a barátom)
3. Minimum 0,5 kg mirelit zöldség Ez az én mocskos kis titkom. Sajnos, mivel nagyon kevés az időm, általában előre fagyasztottak veszek, tehát van egy nejlonzacskónyi vétkem ilyenkor, cserébe nem kell ételt rendelnem (minimum 4 műanyag doboz és egy rakás fólia). Édesapám kicsit jobban ráér egyébként, ő piaci zöldségből, kézzel vagdosva készít magának ilyesmit. Nekem most ez épp nem fér bele.
4. Minimum 0,5 kg darált hús A hentestől általában egy kiló darálthúst vásárolok, ezt pedig kisebb, 15-20 dekás adagokban fagyasztom le. Nekem egy ekkora adag elég ahhoz, hogy két főre fasírtot készítsek belőle, tésztaszószba tegyem, esetleg tésztafélébe süssem.
Paradicsomszóz Ez a jolly joker – így bármikor tudok készíteni egy paradicsomlevest, egy pizzát, egy milánóit vagy esetleg csak egy sima melegszendvicset, ha beesnének a vendégek.
5. Száraz tészta Mivel egyedül élek, nem szeretek otthon ezer féle tésztát tartani. Általában spaghettit veszek – ez elmegy a levesbe is, de csak simán paradicsomos (mákos, diós, stb.) tésztának is. (Mostanában amúgy már nem használok tésztát, mert amit csak tudok, inkább zöldséggel/rizzsel eszem. A tésztaszószok többségét arra is rá lehet tenni, cserébe belefér az edzésekre optimalizált étrendembe)
6. Hagyma Én még a csokiszósz alá is pirítok. Na jó, nem…
7. Minimum 5 db tojás Rántottának, bundáskenyérnek, palacsintának, fasírtba
8. Liszt, só, cukor
9. Sütőpor
10. Fűszerek
11. Étolaj vagy alternatív olaj
12. Felvágott (ami éppen jólesik)
13. Vaj (tejfehérje-érzékeny vagyok, szóval ezt hamarosan ki kell váltani valamivel)
14. Kenyér (Az edzések meg a túlsúlyom miatt most erre is alternatívákat használok. Szerencsére zöldségfan vagyok, úgyhogy simán letolom a felvágottat modjuk zellerrel, vagy céklával.)

Általában kitalálom, hogy mit szeretnék főzni, és a bevásárlásnál ehhez a készlethez hozzácsapom az extrákat, amik kellenek. Ezek például: élesztő (megromlik egy idő után), tejföl, túró (ezektől szintén könnyes búcsú hamarosan…), „fancy” zöldségek (brokkoli, padlizsán, stb.), asztali zöldségek (paradicsom, paprika, uborka – ezek gyorsan fogynak), egyéb kiegészítők (húsfélék, feltétek, péksütemények, stb).
Mivel mindig, mindenből van egy kis maradék (például egy süteménybe nem használom el az egész üveg lekvárt, egyetlen gyümölcslevesbe az összes barackot, stb.), így azért elég változatos dolgokat lehet készíteni. Ha a szemétben is landol valami, az csak nagyon kevés. Ráadásul, ha az ember egyszerű ételeket tart otthon, annak a veszélye sem áll fent, hogy szórakozásból enni kezdjen (helló, túlfogyasztás, helló túlsúly!)

Hogy lesz ebből kiegyensúlyozott étkezés?

Ahogy látszik, kevésféle alapanyagot használok, és a leírás alapján talán nem is tűnik túl egészségesnek a lista. De akkor halkan megsúgom, hogy heti 4-6 edzésem van, szóval alaposan oda kell figyelnem arra, hogy mi kerül a tányérra. Egyszer írok erről egy hosszabb bejegyzést, de most csak felsorolom, mit teszek azért, hogy még ezek mellett a körülmények mellett se fulladjon szénhidrátba és zsírba a napom. Szóval, íme öt szabály a karcsúbb derékért, haha…

  1. Főtt hús

Amelyik húsfélét csak lehet, azt igyekszem főzve készíteni. Ez sokkal kevesebb olajat igényel, a hús nem szárad ki, bónuszként a második főzőléből kiváló levest lehet előállítani. Az így készült étel tartalmasabb, ezért sokkal kevesebb húsból lehet kellemes ebédet rittyenteni, bónuszként az ember nem annyira vágyik zsíros cupákokra, ha a csirkemell is kellően szaftos.

  1. Zöldség és zöldség

Én szinte mindenhez zöldséget eszem. Reggelire például általában megpárolok egy kis mirelitet – bátrak és mikróbarátok akár azzal is próbálkozhatnak, és a gáztűzhelyre teszem. Krumpli helyett zellert vagy céklát használok, de nálam teljes értékű étel a tepsiben sült zöldség is. Télen rengeteg savanyúságot fogyasztok – egyrészt bejön belőle a vitamin, másrészt sokkal kevesebb kenyeret, tésztafélét kíván az ember, ha kellő mennyiségű élelmi rostot visz a szervezetébe.

  1. Teljes kiőrlésűt, amiből csak lehet!

Régen utáltam a barna kenyeret, most meg nem szívesen eszem meg a fehér zsemlét. Keresd a teljes kiőrlésű, magas rosttartalmú, kellemesen fekete dolgokat! (És mindig ellenőrizd a címkét, mert a kenyérrel sokan trükköznek).

  1. Csak minőségit!

Mivel a fogyasztásom elég visszafogott, ezért simán megtehetem, hogy mindenből kicsit jobbat veszek. Felvágottból igyekszem a lehető legmagasabb hústartalmút választani, tojásból a lehető legkörnyezetbarátabb megoldást, paradicsomkonzervből lehetőleg valamilyen bio vagy házi verziót.

  1. Alternatívák! Alternatívák mindenütt!

Egy csomó mindennek van alternatívája: rizs helyett például sokszor veszek kuszkuszt vagy hajdinát. Ugyanúgy be tudom illeszteni a menütervbe köretként, mint a rizseket, de ezek azért mégiscsak mások, változatosak. Kenyér helyett olykor lehet valami alternatívval kísérletezni, bizonyos határok között akár a zabkeksz vagy valamilyen növényi lepény is megteszi, fehér liszt helyett lehet barna liszt, kukorica liszt, magliszt és még rengeteg minden más. Érdemes néha az egyik jól bejáratott hozzávalót lecserélni valamire.

Nem szentírás

Nem vagyok nagy életmód-guru egyébként, a vegetarianizmussal például nem tudok kompromisszumot kötni, nem vagyok hajlandó lemondani a tojásról (kivéve, ha a tejfehérje allergia miatt ez is kiesik), eszem néha csokit, iszom kávét és nem teszem vissza a mirelit zöldséget csak azért, mert túl sok rajta a csomagolás. Viszont azzal, hogy otthon eszem, hogy nem utaztatom a kész ételt és az alapanyagokat is egy transzportláncban tök feleslegesen, hogy a saját kis szatyromban cipelem haza az ételeket, többnyire gyalog vagy vonattal, ráadásul ritkán dobok ki bármit is, szerintem már egy elég kellemesen tudtam csökkenteni a biológiai lábnyomomat. Igyekszem persze tovább finomítani a rendszeren, de az induláshoz nekem bejött.

Szóval, szerintem hulladékcsökkentés a végtelenbe és tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.